Orthoped.hu
Dr. Wimmer Ágnes honlapja
Ha görbül a gyerek háta... „A   gyermekem   miatt   aggódom,   ezért   kérem   tanácsát.   Fiam   13   éves   és   egyre   rosszabb   a   tartása. Vállai      előrelógnak,      nem      húzza      ki      magát,      pedig      gyakran      figyelmeztetjük      rá.      Néha fáradékonyságról,   lapocka   közti   fájdalomról   panaszkodik.   Mit   tegyek,   mert   nem   szeretném,   ha   a fiam végül púpos felnőtt lenne.” Kedves Asszonyom! Mint     ortopéd     szakorvos     gyakran     észlelem     iskolás-,     sőt     néha     már     óvodás     korban     is     a gerincelváltozásokat.   Sajnos   sok   diáknak   rossz   a   tartása.   A   gerinc   elváltozásainak   egyébként   négy fajtáját   különböztetjük   meg.   Lapos   hátról   beszélünk,   amikor   az   élettani   görbületek   elsimulnak.   A gerinc    elveszti    normális,    S    alakú    görbületéből    eredő    rugószerű    funkcióját,    mellyel    a    ráható hirtelen   erőbehatásokat   (például   ugráskor,   futáskor)   tompítja   és   a   gerinc   károsodását   kivédi. Ennek    ellenkezője    a    fokozottabb    görbület    kialakulása.    Lehet    a    háti    és    az    ágyéki    szakaszon egyaránt,   vagy   csak   a   háton   –   ez   a   domború   hát;   vagy   csak   az   ágyékon   -   ez   a   nyerges   hát.   Ezektől a   viszonylag   „jóindulatú”   –   tornával,   úszással   általában   javítható   –   tartási   rendellenségektől   el kell   különíteni   a   serdülőkorban   észlelhető   kóros   gerincgörbületet.   Ez   a   gerinc   háti   szakaszán figyelhető    meg,    de    az    ágyéki    gerincszakaszra    is    kiterjedhet.    Ezt    az    elváltozást    serdülőkori görbehátnak    vagy    –    első    leírója    után    –    Scheuermann-féle    betegségnek    nevezik.    Régebben tanoncbetegségnek    is    hívták,    mert    főleg    nehéz    fizikai    munkát    végző    fiatalokon    észlelték    az elváltozást.   Azonban   nem   csak   a   fizikai   megterhelés,   hanem   örökletes   tényezők   is   befolyásolják kialakulását,   így   igen   elterjedt   gerincbetegség.   Egyes   szerzők   szerint   a   lakosság   4-6%-át   érinti, mások 25-30%-ról számolnak be. E betegségnek három stádiumát különböztetjük meg. Első   stádium:   10   éven   aluliaknál   rossz   tartással   kezdődik,   nagyrészt   fájdalommentesen.   Második stádium:   12-17   éves   kor   között   zajlik   le.   Az   érintettek   általában   fáradtságérzésről   panaszkodnak. Ez   a   napi   megterhelés   folyamán   délutánra   fokozódik.   Bizonytalan   fájdalmak   is   jelentkeznek   már ilyenkor,    leggyakrabban    a    lapockák    közötti    területen,    illetve    a    keresztcsont    táján.    A    fokozott görbületű   háti   szakasz   elmerevedése   következhet   be.   Röntgenfelvételen   látható,   hogy   ezen   a területen lévő csigolyák alakja megváltozik, előrefelé megnyúlnak elülső részük elkeskenyedik. A   betegség   harmadik   szakasza   a   18.   év   táján   alakul   ki.   A   növekedés   befejeződése   idején   jut   a beteg   ebbe   a   stádiumba,   amely   végigkíséri   őt   egész   élete   folyamán.   A   harmadik   stádiumban jelentkezik    a    gerinc    fájdalma.    A    háti    izomzat    kifejezett    fájdalma    mellett    előfordul,    hogy    a csuklyásizom   szélén   vagy   a   lapockák   között   érez   a   beteg   fájdalmat.   A   panaszok   nagyobb   testi megerőltetés   után   fokozódnak,   de   gyakran   ülő   foglakozásnál   is   előfordul.   Nyaki,   válltáji,   akár isiászos (azaz alsóvégtagba sugárzó) fájdalommal is jelentkezhet. Kezelés: A   betegség   kezdetén   az   első   stádiumban,   amikor   csak   a   gyermek   rossz   tartása   a   fő   panasz, elégséges   lehet   a   deformitás   fokozódásának   megakadályozása   illetve   csökkentése   a   gyógytorna és   sport   (úszás,   kosárlabda)   segítségével.   Ez   a   betegség   második   szakaszában   önmagában   már nem   elég.   Ilyenkor   szükség   van   a   fájdalom   megszüntetésére,   a   merev   izomzat   fellazítására.   Ekkor már    a    gyógytornász    mellett    manuálterápiára    is    szükség    van.    Kezelni    kell    a    csigolyákat    mozgásukat    javítani-    és    az    izmok    lazítása    is    rendkívül    fontos.    Schauermann    betegségnél (körülbelül   20%-ban   )   a   gerinc   oldalirányú   görbületét   is   észlelhetjük   a   háti   szakaszon.   Ilyenkor fontos     megvizsgálni     a     fejízületeket     ugyanis     ezen     ízületek     mozgásbeszűkülése     kihat     az egyensúlyszerv   működésére,   mivel   annak   részét   képezi.   Nem   szimmetrikus   működés   esetén   az egyensúlyszerv   nem   kap   egyforma   ingert   jobb   illetve   bal   oldalról,   így   a   visszaható   válasz   is   –   mely a   hátizom   beidegzését   végzi   –   eltérő   lesz   a   két   oldalon.   Az   izomegyensúly   megbomlik   és   a   gerinc oldalirányban    elferdül.    Ezért    nagyon    fontos,    hogy    minden    gerincdeformitásban    szenvedő gyermeknél   elvégezzük   ezt   a   vizsgálatot,   mely   után   a   blokkolt,   tehát   csökkent   mozgású   ízületek bemozgatásával   elejét   vehetjük   a   súlyosabb   elváltozások   kialakulásának,   illetve   a   már   meglévő deformitásokat   csökkenthetjük.   Súlyosabb   esetekben   akárcsak   a   gerincferdülés   kezelésében   is szükség   lehet   fűző   viselésére.   A   legmodernebb   fűző   egyedi   gipszmintavétel   alapján   készül.   A   fűző állítható,   így   a   görbület   nagysága   fokozatosan   csökkenthető   és   követi   a   növekedést   is.   Éppen ezért   igen   rövid   idő   alatt   látványos   javulás   érhető   el.   A   fűző   viselése   diszkrét,   akár   egy   pólóval   is eltakarható.   Általános   mozgásokat   nem   korlátoz,   sőt   bizonyos   hobbi   sportok   a   fűző   viselésével egyidejűleg   végezhető.   A   rászorultaknak   ingyen   felírható.   A   fűző   viselése   mellett   elengedhetetlen a   napi   gyógytorna   végzése,   melyet   célszerű   gyógytornász   felügyeletével   begyakorolni.   Sajnos nem   egy   esetben   tapasztaltam,   hogy   bár   a   gyermek   otthon   szorgalmasan   tornázott,   mégsem következett    be    javulás,    ugyanis    ha    nem    pontosan    végzi    a    gyakorlatokat,    illetve    nem    az állapotához     igazított     mozdulatokat     végzi,     szerencsétlen     esetben     akár     a     görbületét     még fokozhatja is. Dr. Wimmer Ágnes Ortopéd szakorvos Manualterapeuta Bővebb felvilágosítás: 06 20 340 59 35 Vissza>> 
Cikkek